Ha endometriózissal diagnosztizáltak, a kezdeti sokk után kérlek, nyugodj meg. Tudom, nagyon nehéz, de próbálj meg kicsit megnyugodni.

Miért fontos az, hogy meg tudj nyugodni?

Azért fontos, mert ha ijedt vagy, teli vagy félelemmel, könnyen bepánikolsz. Ha bepánikolsz, olyan dolgokat teszel meg, amiket alapjában véve nem tennél meg. És amiket utólag sokszor nagyon meg is bánunk.

Amikor félünk, FÉL-ELEM-ben vagyunk, (milyen csodásan fejezi ki a magyar nyelv) nem látunk tisztán. Elveszítjük a tisztán látás és tisztán gondolkozás képességét. Nem vagyunk egészek. Amikor bekapcsol a félelem, az agyunk egyből stressz üzemmódba kapcsol.

Mi a baj ezzel?

Kutatások kimutatták, hogy a betegségek több mint 90%-a nincs összefüggésben a génállományunkkal, sokkal inkább a szüleinktől öröktött gondolkozás mintákkal, az életmóddal, az elfogyasztott ételekkel, amiket szüleinkkel együtt fogysztunk, míg velük élünk.

Mi hát az, ami összeköti a súlyos, krónikus egészségügyi kihívásokat? Ez pedig nem más, mint a stressz.

Egyik kedvenc kutató orvosom, Dr. Bruce Lipton, amerikai sejtbiológus, epigenetikus munkásságában azt kutatja, hogy a stressz milyen hatással van az emberi szerezetre. Számos bestseller könyvet írt, melyek magyarul is megjelentek, például a Tudat: a belső teremtő a sejtek mágiája, vagy a Spontán evolúció. Az epigenetika azon az állásponton van, hogy a a környezeti jelek kontrollálják a génállományt, nem pedig az öröklés.

Ez pedig arra enged következtetni, hogy nem a génállományunk áldozatai vagyunk, hanem a minket ért környezeti tényezők és a bennünk zajló érzelmek megváltoztatásával képesek vagyunk változtatni a fizikai állapotunkon. 

Nézd meg ezt a rövid videót, amiben Dr. Bruce Litpon zseniálisan elmagyarázza, milyen vegyi folyamatok indulnak be a szervezetünkben a minket ért stresszhelyzetekben. (van hozzá magyar felirat)

Amikor ezzel szembesültem, óriási megkönnyebbülést éreztem. Végre valaki, aki azt mondja, hogy nekem nem kell elfogadnom az állapotomat! Végre egy Ember, aki azt mondja, hogy képes vagyok változtatni azon a helyzeten, amiben éppen benne vagyok. Végre egy ember, aki nem hisz a “gyógyíthatatlan” átokban! Végre egy Doktor, igazi nagy D-vel, aki a hitet erősíti bennem, és nem elveszi azt.

Ezért azt mondtam magamnak, hogy ezen az úton megyek tovább, és megnézem, alaposan körbejárom a témát, edukálom magam, hogy hogyan is működik a hit, vagy éppen miért állandósítja az endometriózisomat a stressz, illetve egyáltalán miért élek meg helyzeteket stresszesnek, amiket aztán nem tudok kioldani magamból, és mit tudok tenni én azért, hogy újra egészséges lehessek?

A második könyvemben alaposan írtam erről a témáról, hiszen személyes tapasztalatból tudom Neked azt mondani, abszolút alátámasztva Dr. Bruce Lipton megközelítését, hogy NEM ELÉG kizárólag a fizikai síkon kezelni, gyógyítani az állapotunkat. Ha ki tudod tűzni magad elé azt a vágyat, hogy újra egészséges szeretnél lenni, megtetted az első lépést egy jobb, egészségesebb jövő felé. De ez az út bizony munkával jár. Persze megéri, de sokan húzzák inkább magukra a gyógyíthatatlanság bélyegét, illetve fogadják el, hogy gyógyíthatatlan betegek, mert nem állnak készen arra, hogy szembesüljenek, feldolgozzák a bennük rejlő rengeteg fájdalmat, amit annyi éven át magukkal hurcoltak, már-már azonosítva önmagukat ezzel a képpel. Ez persze egy természetes folyamat, és ha esetleg itt tartasz, ne keseredj el. Ez egy szakasz, egy állapot, amin túl tudsz jutni, ha akarsz. Ha túljutottál ezen a rázós részen, akkor szembesülni fogsz vele, amivel én is kegyetlenül szembesültem, hogy nem tudod elkerülni a szemmel nem látható aspektusaiddal való gyógyító munkát. Máshogy egyszerűen nem működik. Amíg nem megyünk mélyre, addig a gyógyulás is el fog kerülni minket. Amíg nem nézünk szembe a saját félelmeinkkel, eltemetett érzelmeinkkel, negatív, önkorlátozó hiedelmeinkkel, és nem cseréljük ki pozitívra ezeket, addig a helyzeted csak állandósulni tud, javulni nem.

Képzeld azt el, hogy van egy fájós fogad, elmész a fogorvoshoz. Az megröntgenezi, és megállapítja, hogy gyökérkezelni kell a fogat. Ahhoz, hogy a fog megmaradhasson, fel kell tárni a fogat, utat kell fúrni a gyulladt gyökérhez, ott azt szépen lekezelni, fertőtleníteni, majd ideiglenesen betömni. Aztán amikor kontrollra visszamész x idő múltán, és ha minden jól ment, akkor véglegesíti a tömést. Úgy soha az életben nem fog megmaradni a fogad, ha a felszínt csiszolgatja, fúrogatja, vagy felír neked öblögetőt, de akkor pláne nem, ha fájdalomcsillapítóval nyomod el a fájdalmat. Ennek az esélye egyenlő a 0-val.

Amikor eltörik valamelyik csontunk, azonnal fizikai síkon kell ellátni az esetet. Ha tehát eltörik valamid, elvágod valamidet, ne kezdj el vizaulizálni, gyógyteát inni, masszázsra vagy akupunktúrára járni, azonnal fordulj orvoshoz! Ha viszont krónikus betegségünk van, (ami hosszú idő alatt alakul ki különböző tényezők miatt, éppen ezért eltérő gyógyítási módokat kell alkalmazni, mit egy akut betegségnél, pl csonttörés) akkor tudjuk azt visszafordítani és meggyógyítani, ha együttesen kezeljük és gyógyítjuk magunkat testileg, lelkileg ÉS tudatilag (mentálisan).

Ha tehát képes vagy beazonosítani életed azon területeit, melyek a legnagyobb stresszt jelentik Neked, és megtalálod a módját annak, hogy ezeket a stresszforrásokat kiiktasd, ha pedig nem tudod kiiktatni, akkor is egy nyugalmi állapotban tudod magad tartani, akkor egy óriási lépést tettél meg a kitűzött célod felé, ami talán Neked is az, ami nekem volt: újra egészséges akarok lenni. Ennél természetesen több dologról is szó van, több dologgal is foglalkoznunk kell, de ha ezt meg tudod tenni, akkor elindultál a gyógyuláshoz vezető úton.

Összegezve: a védekezés betegséghez vezet, a növekedés pedig egészséghez. És mi az, ami a védekezés állapotát, így a betegséget okozza? A Stressz. Amit a legtöbb ember sajnos szem elől téveszt, az, hogy nem elég kivenni a stresszt az életünkből, mert addig csak egy neutrális állapotba kerülünk. A helyzetünk addig nem tud a pozitív irányba elbillenni, amíg neturálisak vagyunk. Kell az öröm, kell a jókedv, kell a pozitív oldal, a szeretet ahhoz, hogy változtatni tudjunk. Ahogy írtam a könyvemben: “Dobálj ki az életedből minden negatívat, és töltsd fel az életedet pozitív dolgokkal!”

Szeretettel ölellek,
Kata