Abban hiszek, hogy a testünk képes az öngyógyításra. Én ezt személyesen is megtapasztaltam, saját testemen.
Azonban a félreértések elkerülése végett szeretnék valami nagyon fontosan elmondani Neked.
Mindig elmondom és kihangsúlyozom, hogy én nem orvos ellenes vagyok. Arról a csodálatos jelenségről írok, beszélek, mesélek, ami azt az orvosok által is alátámasztott tényt erősíti meg, mégpedig azt, hogy az emberi test képes az öngyógyításra.
Az pedig, hogy erről írok, beszélek, mesélek, nem azt jelenti, hogy arra buzdítok bárkit, hogy lökje el magától az orvosi ellátást, ne vegyen igénybe orvosi segítséget, és akármennyire beteg is, csak mantrázgassa azt, hogy jól vagyok, jól vagyok, egészséges vagyok, és akkor majd egy csapásra meg fog gyógyulni.
Soha, egyszer sem mondtam és gondoltam ilyet, nem is céloztam rá, és nem is fogok soha ilyet tenni, mert ezt nem tartom ésszerű megoldásnak.
Azért írok Neked erről a témáról, kedves Olvasóm, mert úgy tűnik, hogy a nagy sürgés-forgásban elfelejtettük, hogy a testünk egy fantasztikus, csodálatos, intelligens műszer. Annyira bele vagyunk borulva abba a nézetbe, hogy a krónikus betegségeket kizárólag testi oldalról közelítjük meg, hogy egyszerűen kritikusan fontosnak tartom az üzenetem megosztását a Sortársaimmal. Mert azt látom, hogy nem beszélünk a betegség lehetséges hátteréről, csak azt mondogatjuk, hogy fizikailag nem tudjuk, hogy alakul ki az endometriózis. A lényünket egyszerűen nem egészként kezeljük, hanem ki van belőle szakítva egy rész, a test, és úgy teszünk, mintha nem lenne tudatunk, gondolataink, érzelmeink, és ne lenne lelkünk.
Az én üzenetem nem más, mint egy gyengéd, de határozott emlékeztető. Emlékeztetni szeretnélek arra, hogy több vagy annál, mint amit a világ lát Belőled. Sokkal több vagy a testednél. Ha beteg vagy, és meg akarsz gyógyulni, akkor ezt nem szabad elfelejtened.
A probléma nem az orvosokkal van. Ők is egy rendszer részét képezik. Ezzel a komplett rendszerrel van a gond, de azzal nagyon nagy gondok vannak. A Doktorok arra tették az életüket, hogy embereknek segítsenek, emberek életét mentsék meg, könnyítsenek a fájdalmaikon, és támaszt nyújtsanak a nehéz időkben, vagy részesei lehessenek a páciensek örömeinek, egy új élet születésének. Saját életüket, a családdal együtt töltött értékes időt, saját jólétüket, kényelmüket áldozzák küldetésükért. Én végtelenül hálás vagyok, és mindig hálát is adok azért, hogy ebben a korban születtem meg, és ilyen jólétben és kényelemben lehet részem. Magyarországon pedig az alapos orvosi oktatásnak köszönhetően kiváló szakemberek vannak.
Nem magával a modern orvoslással van a gond. A modern orvoslás csoda. A fejlett technológiák, bizonyos gyógyszerek, egyszerűen elengedhetetlenek. Senkit nem bátorítok arra, hogy kerülje el az orvosi ellátást. 28 ezerszer aláhúzva, kiemelve, 53 ezer felkiáltójellel a végén.
Ha mondjuk, balesetet szenvedek, eltört valamim, vérzik az ujjam, ami nem krónikus, hanem akut állapot, akkor azonnali orvosi ellátásra van szükségem. Ne ajánlj nekem gyógymasszőrt, homeopátiás kezelést, energiagyógyászatot. Ne küldj el holisztikus gyógyászhoz. Ne mondd nekem, hogy gondolkodjak pozitívan, vagy étkezzek egészségesen. Nekem azonnal egy sebészre van szükségem, aki ezt az akut állapotot műtéttel, gyógyszerekkel helyreállítja.
A modern orvoslás ebben nagyon jó.
Ellátja az életveszélyes állapotot, összevarrja a sebet, begipszeli a törött csontot. De még így sem igaz az, hogy az orvos gyógyította meg a pácienst. A Doktor Úr/Doktor Nő hozzájárult ahhoz, hogy a test minél hamarabb meg tudja gyógyítani magát. A doktor elvégzi a munka nagy részét, de az immunrendszer, a szervezetünk az, ami a tényleges gyógyulást elvégzi.
Gondolj a csontra. A csont akkor is összeforr, ha nincs begipszelve, csak akkor tök csálé lesz, és így problémákat fog okozni. Orvosi segítséggel normálisan fog összeforrni a csont. A csont összeforrasztását az immunrendszer végzi el.
Vagy ha elvágod az ujjad. Ha csak kicsit vágod el, akkor még orvoshoz sem kell elmenned, mert magától össze fog forrni. A szervezet úgy van programozva és úgy van felépítve, hogy az eredeti egyensúlyi állapotot, az egészséget helyreállítsa. Ha komolyabb a sebed, akkor az orvos fertőtleníti, összevarrja, kapsz fájdalomcsillapítót is, hogy ne fájjon, majd bekötözi. És egy pár nap, hét elteltével a sebed be fog gyógyulni. Összenő a bőr.
Ezen kétségtelenül nincs mit vitatkozni, a szervezet képes az öngyógyításra, bizonyos ideális körülmények között.
A probléma ott van, hogy egy krónikus, azaz idült problémát, ami nem gyorsan alakult ki, és nem múlik el egyik napról a másikra, úgy akarjuk megszüntetni, mint az akut problémát. Gyorsan, azonnal. Vágjuk ki, gyógyszerezzük le. És csodálkozunk rajta, hogy nem működik. Ettől még stresszesebbek és frusztráltabbak leszünk, ami csak gerjeszti a folyamatot.
Ez nem működik, mivel egy krónikus betegség, így az endometriózis is másfajta jellegű.
NEM JÓ HELYEN PRÓBÁLKOZUNK.
Ezzel a megközelítéssel a betegséget nem megszűntetjük, hanem a tüneteket a felszínen KEZELJÜK. Óriási különbség.
Tehát nem az orvoslással van a gond, és természetesen vannak olyan helyzetek, amikor olyan állapot alakult már ki a testünkben, hogy elkerülhetetlen a műtét. Ezért is mondom azt, hogy mindig, de mindig menj orvoshoz, ha valamid fáj, vizsgáltasd ki magad. Mindig kérd ki több szakember véleményét, hogy el tudd dönteni, melyik utat választod. Ne támaszkodj egyetlen szakvéleményre. És ha tényleg, valóban elkerülhetetlen a műtét, akkor menj el műtétre. Ez persze nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy komplementer/alternatív gyógymódokkal is megerősítsd a szervezetedet. Nem egy és nem kettő Nő létezik a Földön, akik bizony, el tudták kerülni a műtétet, a hormonkezelést annak köszönhetően, hogy a testüket egészként kezdték el gyógyítani. Tehát, ha elkerülhető a műtét, akkor sem az van, hogy ülsz ölbe tett kézzel, és várod a csodát, hanem addig mész, amíg jobban nem kezdesz lenni. Aktívan kell cselekedni, sok módszert, technikát kipróbálni.
Ezen felül, akár elmész műtétre, akár meg tudod úszni, a lelki és tudati területedet bizony Neked kell rendbe tenni. És kétségtelenül kell ezzel a két területtel foglalkozni, olyan nincs, hogy ne kellene. Akár keresel alternatív /komplementer gyógymódokat a tested gyógyítására, akár a hagyományos, műtéti és gyógyszeres utat választod, ezt a részt nem tudod elkerülni, hacsak nem akarod ezzel eltölteni a drága fiatalságodat. Mert le lehet dugni a fejünket jóóóóóóóóóóóóóó mélyre a földbe, és akkor semmivel sem kell foglalkozni. De én nem hiszem el, hogy Te ezt az Utad akarnád, és ilyen fájdalmakkal teli életet képzelsz el Magadnak.
Ha esetleg a műtét elkerülhetetlen, ne kövesd el azt a hibát, hogy utána ugyanúgy folytatod az életedet, ahogy a műtét előtt. Kezdj el az életeden változtatni, mert ha nem teszed meg, akkor az endometriózis nagy eséllyel fog visszajönni. Ha most azt mondod, hogy az életedben minden rendben van, boldog a párkapcsolatod, imádod a munkádat, hasznosak érzed magad, nincs semmi hiteled, saját házban/lakásban laksz, nem kell lakbért fizetned, jó anyagi körülmények között élsz, szereted magad, van önbizalmad, önbecsülésed, pozitívan látod a világot, és veled tényleg minden rendben van, akkor én azt tudom Neked mondani, hogy hallom, amit mondasz, de a tested mást mutat. Mélyebbre kell menni. Átnézni mindent a testi-lelki-tudati téren, visszamenni a múltba, van-e eltemetett fájdalmad, sérelmed, magaddal hurcolt bánat, ami mérgez. Kell lennie valaminek, ami a betegséget okozta. Végig kell ezeken a területeken menni, mert persze az is elképzelhető, hogy Veled TÉNYLEG minden rendben van. És lehet, hogy csak arról van szó, hogy annyira empatikus ember vagy, (ami szinte 100%, hogy az vagy) akkor egyszerűen átveszed mások szenvedését, és ebbe betegedtél bele. És akkor ezt kell megoldani. Kell lennie valaminek, ami a betegséget eredményezte. Máskülönben miért pont Te vagy az az 1 Nő a 10-ből? Annak a 9 másik Nőnek miért nincs endometriózisa? Valami van, ez biztos. (Ezen én mennyit agyaltam, hogy miért pont én vagyok ilyen szerencsés 10 Nőből 🙂 Aztán rájöttem, hogy milyen különleges vagyok 😀 )
Én arra bátorítalak, kedves Olvasóm, hogy kezdd el az életedet átvizsgálni. Kezdj el rendet tenni. Tegyél meg Te is mindent azért, hogy újra egészséges lehess. Ne csak a Doktoroktól várd, hogy megmentsenek, és könnyítsenek a szenvedéseden.
Az egész betegségben igazából az a legijesztőbb, hogy azzal szembesülünk, hogy felnőttünk, és felelősséggel tartozunk saját magunkért. Nekünk kell a kezünkbe venni az életünket, és kilépni a „mentsen meg engem valaki” állapotból.
Ha nem így akarod az életedet élni, akkor itt az idő, hogy cselekedj. Ezekről a dolgokról, amikről mi itt beszélünk, az orvosi rendelőben nem igazán fogsz hallani. Nem azért, mert ne lenne fontos, hanem egyszerűen nincs rá idő. Az orvosok kimerültek, rengeteg a beteg ember, nem minden orvosnak van ideje arra, hogy megkérdezze Tőled, hogy történt-e valami trauma az elmúlt időszakban. Ő a tűzoltásra hivatott, a betegség kezelésére, a fájdalom csillapítására. És ez már bőven elég.
De ha a gyógyulás a cél, akkor ki kell egy kicsit lépni ebből a szűk dobozból, és más lehetőségek után nézni. Ami egyébként nem feltétlen jelenti azt, hogy mondjuk, te nem fogod többet megműttetni magad, mert tegyük fel, hogy ebben hiszel. Ezzel semmi gond nincs.
De Neked is nyilván az a célod, hogy minél kevesebb fájdalmad legyen, összejöjjön a Kicsi, akire annyira vártok már, és lehetőleg ne kelljen már x havonta, évente kórházba menni műtétre. Nyilván mindannyian jobban akarunk lenni. Ebben megegyezhetünk 🙂
Ha így érzed jól és biztonságban magad, hogy vészmegoldásnak mindig ott a könnyítő műtét, és maximum életed végéig gyógyszeren fogsz élni, akkor is vannak olyan dolgok, amiket meg tudsz tenni azért, hogy jobban legyél, minél hamarabb. Hogy ritkuljanak a műtétek, hogy egyre kevesebb fájdalmad legyen, hogy élvezni tudd a szexuális életedet, hogy újra tudj normálisan dolgozni, hogy újra tudj a baráti kapcsolataidra figyelni, hogy újra tudd élvezni az életedet.
Az önfejlődés, a befelé fordulás, a belülről kifelé való gyógyulás, az öngyógyítási folyamatok beröffentése nem zárja ki a modern orvoslást. És ez fordítva is igaz. Ezeknek úgy kellene együtt működni, hogy egymást kiegészítik. Több hangsúlyt kellene fektetni a szemmel láthatatlan világokra, a gondolataink teremtő erejére, az érzelmekre, a stressz egészségre gyakorolt hatására. Az orvosi rendelőkben a betegség lelki és tudati hátteréről igenis többet kellene beszélni, több tájékoztatást nyújtani. De ehhez a rendszert kéne megváltoztatni, mert egyelőre ott tart a modern orvoslás, hogy nem kezeli egységben az Emberi Lényt, mert eddig nem tudta tudományosan bebizonyítani a láthatatlan világok létezését. A tudat feltérképezése egyre jobban megy, hála a kvantumfizikának, de a lélek… a rendszer megváltoztatása persze nem a mi feladatunk, de ha a modern orvoslás is megtenné ezt a kvantumugrást, akkor emberek milliói élhetnének valóban egészséges, teljes életet.
Annyira elszomorít, hogy még mindig ott tartunk, hogy állandóan csak a problémáról beszélünk. És állandóan az jön velem szembe, hogy az xy nagynevű szaktekintély azt mondja, hogy az endometriózist nem lehet meggyógyítani. És kész, itt akkor meg is álltunk, mert ez kőbe van vésve. Hiszen orvos mondta.
Ez elfogadhatatlan.
A szemléletváltás nem csak egyéni szinten szükséges, hanem szélesebb körökben, intézményi szinten is. Nem csak a ‘beteg’ embernek kell változtatnia a hozzáállásán, ha meg akar gyógyulni, hanem a ‘beteg’ embereket ellátó szolgáltatóknak is, ha valóban gyógyítani akarnak, és nem csak kezelni.
Miért fontos ez? Fontos-e ez igazán?
Igen, ez rengeteg dolognak az alapja. A dolgokhoz való hozzáállásunk dönti el, hogy benne maradunk-e a jelenlegi helyzetünkbe, vagy valami olyasmit érünk el, ami gyökeresen változtatja meg az egész életünket, de akár a közösségünk vagy az egész emberiség életét. Csak ennyi múlik rajta. Középszerűség, áh, ezt nem lehet megoldani, keseredett beletörődés, vagy kiemelkedés és kivételes fordulatok?
Gondolj csak a tudósokra, a nagy újítókra, a felfedezőkre. Szerinted Thomas A. Edison hányszor próbálkozott, mielőtt feltalálta a villanyizzót? 10.000 sikertelen kísérlete volt. Egyszer egy újságíró azt kérdezte tőle, hogy hogyan élte meg, hogy 10.000-szer vallott kudarcot, mielőtt feltalálta az izzót? Erre mit mondott Edison? “Nem vallottam kudarcot, csupán 10.000 módját találtam meg annak, hogyan nem lehet villanyizzót csinálni. Ennyivel közelebb jutottam ahhoz, amelyik működött.” Szerinted hányan akarták lebeszélni róla, hogy megcsinálja, amiben hitt? Foglalkozott a hitetlenekkel? Megakadályozta-e ez őt abban, hogy az emberiség addigi egyik legnagyobb fejlődési lehetőségét feltalálja? A gyertyával botorkálunk a sötétben-ből villanyárammal látta el az emberiséget. És a hitetlenek hol vannak? Hol szól róluk bármilyen hír is? A hitetlenek sehol nincsenek, mert eredményeket ilyen hozzáállással nem lehet elérni, és még azoknak az útját is nehezítik, akik hisznek, vagy akarnak hinni.
Minden újítást, kivételes felfedezést az a szilárd, magabiztos hit alapozott meg, hogy KELL LENNIE MEGOLDÁSNAK. Olyan nincs, hogy nincs.
Azért, mert a modern orvoslás eddig nem találta meg az endometriózis okát és gyógyítási módját, az NEM EGYENLŐ AZZAL, HOGY NINCS IS!!!!!!! Ha pedig az orvos ezt mondogatja a pácienseknek, akkor azzal óriási károkat okoz a páciens életében. Óriási, felfoghatatlan károkat okoz, mert a hitünket veszi el, és azt nagyon nehéz újra építeni.
Az agyunk úgy működik, hogyha azt mondod magadnak, ha abban hiszel, hogy “áh, ezt nem lehet megcsinálni,” akkor az agy leblokkol. Azt az utasítást adtad neki, hogy ezzel nem kell foglalkozni, ezért nem is fog megoldások után menni. Így nem lesz belőle semmi. Ha viszont azt mondod magadnak, hogy HOGYAN tudnám ezt megoldani, MILYEN lehetséges megoldások létezhetnek? Ezzel a hívó kérdéssel nyitod meg az agyadban az ötlet csapot, és az agy elkezd azon dolgozni, hogy megoldást találjon a feltett kérdésre,problémára. Mint egy számítógép. És itt van a nagy váltás. Tehát teljesen igaza van Henry Fordnak, amikor azt mondta, hogy:
Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz. – Henry Ford
Ezért én azt választottam, hogy a tapasztalataim megosztásával segítek Embertársaimnak egy reménnyel, hittel teli, egészségesebb, boldogabb életet élni. Azért írok, hogy akinek kell, akinek szüksége van rá, annak erőt adhassak. Hogy eggyel több ember legyen ezen a világon, aki nem azt mondja, hogy hogyan és miért nem tudsz jobb és egészségesebb életet élni, hanem egy olyan, aki elmondja Neked, hogy van remény, vannak lehetőségek. És azért, hogy megmutassam, nem áldozatok vagyunk, hanem életünk kapitányai. Tudom, hogy nem mindenkinek tetszik, amiket írok, de a jó hír az, hogy nem is akarok mindenkinek írni, mert tudom, hogy mindenki más utakon jár. Szerencsére ezen már túl vagyok, hogy mindenkinek meg akarjak felelni.
És itt most egy nagyon őszinte önvallomás következik. Megnyitottam Nektek a szívem, mert azt érzem, hogy egy család vagyunk, hogy őszintén megoszthatom Veletek az érzéseimet, a gondolataimat. És mert éltet az, hogy hátha tudok ezzel valakinek több erőt adni. Szóval a vallomásom így szól:
Senkit nem akarok semmiről meggyőzni. Nem akarok vitákat kirobbantani. Nem akarok támogató tábort magam köré toborozni. Nem akarok orvosi statisztikákat lobogtatni, majd kakasoskodni a másik féllel, aki hozta az ő orvosi statisztikáit. Nem azért, mert ne hinnék abban, hogy amit megosztok Veled, az működik, hanem azért, mert az ez a harcias jellem nagyon távol áll tőlem. Az egók harca egy veszélyes terület, és én világ életemben távol tartottam magam ettől. A saját békém miatt. Vannak olyan emberek, akik imádnak vitázni, meggyőzni másokat, és ezt én mindig annyira csodáltam, hogy az ezzel járó testi-mentális feszültséget hogy bírják elviselni. Vannak olyan emberek, akik imádnak győzni, és nem bírják elviselni a vereséget. Akik imádják azt mondani, hogy háhá, legyűrtelek, már nem tudsz mit mondani, sarokba vagy szorítva, ismerd be, hogy nekem van igazam!
Bevallom Neked, én olyan vagyok, hogy nekem egy ilyen vita semmi örömöt nem jelent. Én soha nem győzködtem senkit arról, hogy higgyen abban, amiben én hiszek. Ki vagyok én ahhoz, hogy ilyet tegyek? Miért kéne nekem másokra erőltetnem a nézeteimet, a hitvallásomat?
Én abban hiszek, hogy egy változás akkor lesz tartós, ha az ember önmaga ismeri fel az igazságot. Ha én elkezdek valakivel vitázni, vagy elkezdem valakinek bizonygatni az igazamat, akkor azzal csak az ellenállást, a védekezést, támadást fogom gerjeszteni. Nem a szívére hatok, hanem az egót indítom be. Ott meg aztán vér tud folyni, úgyhogy ezért sem vagyok a kakasos fajta. Én azt vallom, hogy beszéljünk dolgokról, de ne azért, hogy azt másokra ráerőltessük, hanem azért, hogy informáljunk, osszuk meg a nézeteinket, az élő példánkat mellé téve inspiráljunk másokat a cselekvésre, és majd mindenki döntse el maga, hogy azzal akar-e valamit kezdeni, vagy sem. A pozitív példamutatás híve vagyok, és soha nem a ‘nyomjuk le a másik torkán a mi nézetünket’ híve.
Én az a típusú ember vagyok, akinek fontosabb a béke, a nyugalom, és a jó légkör annál a tudatnál, hogy most valakit meggyőztem. Ezért ha egy ilyen helyzetben találom magam, akkor a célom az, hogy a lehető leggyorsabban lezárjam. És hogy tudom a lehető leggyorsabban lezárni? Úgy, hogy elfogadom az álláspontját, és szó szerint eljátszom, hogy hát, igen, igazad van. Belátom, van igazság abban, amit mondasz. Elengedem a kötelet, ami kettőnk között van. Ez egy olyan kötél, ami nem szemmel látható, de egy energetikai összeköttetés. Egy energia csere zajlik ezáltal. Vannak emberek, akik imádják húzogatni ezt a kötelet.
Erre mi történik?
- a harcos típus alól ki van húzva a talaj. Vagy képzeld el azt, hogy ezerrel húzza a kötelet, és egyszer csak a másik fél elengedi. Ez kizökkenti az állapotából, és ezen meghőköl. Már nincs a vitának folytatása, nem tud tovább érvelni, mert nincs ellenállás. Ezen általában meglepődnek, mert egy ilyen egós társadalomban gyengének hiszik azt, aki úgymond megadja magát.
- totál elégedett lesz, mert azt hiszi, hogy győzött 🙂 Emiatt az egója is ki van elégítve, és így meg tud nyugodni.
- Én boldog vagyok, mert véget ért a beszélgetés, méghozzá a legideálisabban. Ő boldog, mert őt az élteti, hogy győzhessen, ezt megkapta. Tudtam neki segíteni, hogy jól érezze magát, és én is remekül érzem magam, mert a légkör újra nyugodt.
És ezt most azért írtam le, mert elég jó esély van rá, hogy magadra ismersz megint. Hogy hogyan kezeled a “konfrontálódást”. Ez pedig azért fontos, hogy tudd, lásd, ismerd, és szeresd magad azért, amiért olyan vagy, amilyen. És hogy tudd, nem vagy egyedüli ufó ezen a furcsa bolygón 🙂
Én egy olyan Nő vagyok, aki hisz valamiben, és aki arra az Útra lépett, hogy megosztja Embertársaival a hitét, a gondolatait, a tapasztalatait. Mégpedig azért, hogy mások ne kövessék el ugyanezeket a hibákat, amiket én elkövettem. Hogy másoknak ne kelljen annyit szenvedni, mint amennyit én szenvedtem. Én egy olyan Nő vagyok, akit az élet fiatal kora ellenére komoly próbára tett, és fontos válaszút elé állított. Ebből a nehézségből pedig valami olyan pozitív változás kerekedett ki, ami még engem is meglepett.
Én abban hiszek, hogy a testünk képes az öngyógyításra. És amellett, hogy a munkásságommal hitet, erőt, reményt akarok adni Neked, kedves Sorstársam, azon dolgozom, hogy megmutassam Neked, emlékeztesselek arra, hogy melyek azok az ideális körülmények, melyek között a test képes lesz beindítani a gyógyítási folyamatokat, és előbb, gyorsabban, tartósabban fogsz újra tünetmentes, vagy egészséges lenni.
Akármilyen kezelési módot választasz, tudom, hogy a célod az, hogy újra jól, jobban legyél. És akármilyen kezelési módot is választasz, mindig vannak olyan dolgok az életedben, amiket csak Te tudsz rendbe tenni. Mi veszteni valód van? Max. hamarabb jobban leszel. Max. enyhülnek, elmúlnak a fájdalmaid. Max. meggyógyulsz.
Mi veszteni valód van?
Szeretettel ölellek, és köszönöm, hogy megoszthattam Veletek ezeket a gondolatokat. Köszönöm, hogy elolvastad, és remélem, hogy adott neked ma is valami újat, valami extra löketet arra, hogy újult erővel folytasd tovább az Utadat.
Lux Boros Kata