Budapesten esik az eső. Nem kicsit. A kellemes hétvégi jó idő, strandolás, augusztus 20-ai ünneplés után jön a hétfő, és egyből kapjuk a nyakunkba a lehűlést és a szétázás élményét.

Mi az első reakciónk reggel, mikor kinézünk az ablakon? Vagy amikor kilépünk az ajtón, kipattintjuk az ernyőnket, és halljuk a fejünk felett, ahogy sűrű kopácsolással hullanak az esernyőnkre az esőcseppek?

Legtöbbször az, hogy:

Pfúj! Eső! Undorító az idő! Hideg van és sötét, vizes minden! Elázok, és különben is, hétvégén még a strandon napoztam, most meg tessék! Utálom az esőt!

Ismerős?

Szinte mindenki utálja az esős, rossz időt, ez az alap hozzáállás.

És mi a gond ezzel? Hogy jön ez az endometriózishoz és az egészségünkhöz?

Mert igenis van köze, nem is kicsit.

Én régen nagyon nem szerettem a ‘rossz’ időt. Nyáron születtem, nyáron vagyok a legjobb passzban, csípőből irtózom a hidegtől. Nagyon érdekes, hogy az endometriózis mi mindent megváltoztatott bennem.

Mikor rájöttem arra, és tudatosan elkezdtem figyelni, hogy a dolgokhoz való hozzáállásom milyen brutális módon befolyásolja az általános hangulatomat, komoly felfedezést tettem.

Rájöttem, hogy a hozzáállásom teremti meg a jó vagy éppen pokolian rossz hangulatomat. Ha nyűgös vagyok, minden rossz. Ha nyűgös vagyok, borúsan látok mindent, mint amilyen a mai időjárás. Reménytelen, nyirkos, hideg, nedves, pfujj. Élni sincs kedvem. Ilyenkor a testem is gyenge, fáj, ami eddig nem fájt, ilyenkor nem érzem jól magam a bőrömben.

Viszont ha változtatok a hozzáállásomon, akkor egyből vidámabb az életem! Ha vidámabb az életem, akkor pozitív tudok maradni! Ha pozitív tudok maradni, akkor tudok nevetni! Ha tudok nevetni, akkor könnyedebb, lazább vagyok! Nem idegesítenek fel hülye emberek. Nem teszi tönkre a napomat az, ha esik az idő, vagy ha ‘rossz’ az idő. Mert ugye vannak olyan dolgok, amiket mi nem tudunk befolyásolni; hülye emberek vannak, voltak, és lesznek. Az időjárás változékony, egyszer jó, egyszer kevésbé.

Attól még, hogy én rosszul érzem magam az esőtől, attól még ugyanúgy esni fog! Tehát változtatni nem tudok az eső tényén. Esik, és kész.

Na de mi van akkor, ha úgy állok hozzá az esőhöz, hogy az jó? Mi van akkor, ha hálát adok azért, hogy esik, mert az eső a természet része? Mi van, ha hálát adok, hogy az eső megöntözi a növényeket, virágokat, terméseket, és így bőséges élelmiszerhez juthatok én is? Mi van, ha hálát adok az égnek, hogy végzi a dolgát? Mi van, ha hálát adok az égnek, hogy esik, és nincs szárazság? Mert hány országban küzdenek az esőhiánnyal?

Emlékszel, mikor kisgyerek voltál? Esett az eső, rajtad a gumicsizma, a kis esőkabátod? Mekkora móka volt az oviba, iskolába menet-jövet a pocsolyákba beleugrálni? Én gyerekkoromban imádtam az esőt. A testvéremmel mindig azt játszottuk, hogy oviból hazafelé menet versenyeztünk. Az nyert, aki a vizesebb tudott lenni. És a legapróbb pocsolyákba is örömmel ugrottunk bele. Kacagtunk, rohangáltunk fel-alá, annyira jó móka volt. (Anyu kivolt ettől persze, de hagyott minket játszani).

          

Felnőtt korunkra elveszítünk valamit. Felnőtt korunkra elfelejtünk játszani. Az élet olyan csodáinak hálát adni, mint az eső.

Miután rájöttem, hogy mennyivel jobb nekem, ha jó kedvem van, elkezdtem átprogramozni magamat, hogy újra szeressem az esőt, újra, vagy inkább mostantól szeressem a hideget és a ‘rossz’ időt.

Rájöttem, hogy nincs olyan, hogy rossz idő. Csak mi tartjuk annak. Az időjárás olyan, amilyen. Van és kész. Viszont rajtunk múlik, hogyan tekintünk rá. És így rajtunk áll, hogy hagyjuk-e, hogy a hangulatunkat, kedvünket tönkre tegye?

A hangulatunkra pedig nagyon oda kell figyelnünk. Hiszen eleve egy betegséggel küzdünk, amit nehezen kezelünk. Fájdalmaink vannak, alapból nehezek a napjaink. Ezért nagyon fontos, hogy amiben csak tudjuk, tegyük vidámmá a napunkat! Amit eddig rossznak láttunk, kezdjük el benne megtalálni a pozitív dolgokat! Hiszen mindenben van valami jó, a dualitás világában élünk. Fent-lent, férfi-nő, éjjel-nappal. Így áll fel az egyensúly.

Mert minden rosszban van valami jó, ahogy minden jóban is van valami rossz. Az életünk pedig abba az irányba fog elmozdulni, amire a figyelmünket összpontosítjuk. 

Esik az eső? Essen! Keress jó dolgokat magad körül, és észre fogod venni, hogy milyen csodás dolgok léteznek az életedben. Ez a tudatállapot pedig egy vidámabb világot alakít ki Magad körül. 

A gondolataink teremtik a valóságunkat, és mivel a gondolataink felett mi rendelkezünk, ezért a döntés is a mi kezünkben van, hogy hova nézünk és mit hozunk ki magunkból.

Az egészség megtalálásához pedig elengedhetetlen a pozitív életszemlélet.

Gumicsizmát fel, és ha nem is ugrálsz a pocsolyákba, eressze el egy mosolyt, és adj hálát azért, hogy esik az eső! <3

Szeretettel ölellek Benneteket!
Lux Boros Kata