Annyi gyógyulásos eset van, hogy úgy döntöttem, csinálok egy sorozatot, amiben olyan emberek történeteit olvashatod, akik egy nagyon kemény pofont kaptak az élettől, mégis képesek voltak a kapott citromból limonádét csinálni.
A sorozat első részében Napoleon Hill személyes történetét mesélem el Neked. Ha esetleg nem hallottál Napoleon Hill-ről és munkásságáról, akkor ajánlom figyelmedbe azt a könyvét, amit világszerte több mint 30 millió példányban adtak el, és aminek címe: Gondolkodj és gazdagodj!
A gazdagodás nem kizárólag anyagi javak szerzését takarja. Életünk bármely területén lehetünk gazdagok: gazdag, gyümölcsöző emberi kapcsolatok, egészség, munkahely, családi helyzet, személyes fejlődés.
Napoleon Hill 25 éven át tanulmányozta testközelből a világ 500 legsikeresebb emberét, interjúkat készített velük arról, hogy szerintük mi is a siker titka. Így Henry Fordot, Theodore Roosvelt-et, Alexander Graham Bell-t, John D. Rockefeller-t, Thomas A. Edison-t, csak hogy az általunk ismeretebbeket említsem.
Azért is tetszik nekem nagyon ez a könyv, mert ahogy olvastam a siker kulcsait, rádöbbentem, hogy én ugyanezeket a titkokat alkalmaztam a gyógyulásom alatt! De úgy, hogy ezt a könyvet csak 2015-ben olvastam el. Ezen kattogtam egy darabig, mert nem értettem, hogy hogy lehetséges az, hogy az intuíciómat követve szinte szóról szóra azt csináltam, amit a világ legsikeresebb emberei a siker titkának tartanak? Hihetetlenül szerencsésnek és áldottnak éreztem és érzem magam. És végtelenül hálás vagyok a Gondviselésnek, hogy végigvitt ezen az úton. Azért meg külön hálás vagyok, hogy vannak ilyen fantasztikus emberek, akik az életüket arra teszik, hogy a tudást megosszák másokkal. Ezzel is fényt, utat mutatva ebben a hatalmas labirintusban, amit úgy hívunk, élet. Ezért is imádok olvasni, és teljesen rákattantam az önfejlesztő, motivációs könyvekre, mert minden egyes gondolat épít engem. Ezért írtam én is könyvet, mert egy olyan maradandó értéket akartam magam mögött hagyni, ami azután is elérhető lesz, és akkor is tud emberek életéhez hozzáadni, ha én már árkon-bokron túl leszek, Odaát.
Ezért hiszek annyira az intuíció erejében, és abban, hogy hallgassunk a szívünkre, mert ő az, aki igazából tudja, hogy nekünk mi a jó, és merre kell mennünk.
Na, és akkor a kis bevezető után jöjjön a sztori. Napoleon Hill sztorija. Bátorítalak rá, hogy vedd meg a könyvet, és olvasd el. (A Pongor Publishing kiadónál meg tudod venni. Azt javaslom, hogy ezt a verziót vedd meg, mert ennek a fordítása jobb, mint a másik kiadó által kiadott verziónak.)
Mikor megszületett Napoleon Hill fia, Blair Hill, egyből feltűnt mindenkinek, hogy a fiúnak nincs füle. Az orvosok azt mondták, hogy a gyerek egész életében süketnéma lehet.
Napoleon Hill hozzáállása a következő volt: azt mondta, hogy ő nem fogadja ez az orvosok véleményét. Ő fogta magát, és kialakította a saját véleményét, mélyen a szívében. Ami pedig az volt, hogy eldöntötte, az ő fia beszélni és hallani is fog.
Azt mondja: “Lehet, hogy a természet egy fül nélküli gyereket adott nekem, de arra nem vehet rá, hogy elfogadjam ennek a csapásnak a realitását.”
Úgy állt hozzá, hogy kell lennie egy módnak arra, hogy a fia hallani és beszélni tudjon, és azt is tudta, hogy meg fogja találni. Azt előre nem tudta, hogy hogyan, csak hitt benne. Volt egy szívből jövő, égő vágya, hogy a fia teljes értékű életet élhessen. Eldöntötte, hogyha nagyobb lesz a fia, akkor át fogja ültetni a gyereke elméjébe ezt a vágyat, hogy ő is akarja ezt, és majd a természet meg fogja találni a módját, hogy meg is valósítsa ezt.
Ahogy cseperedett Blair, a szülei észrevették, hogy egy egészen kicsit hall. Ennyi elég is volt az apjának ahhoz, hogy tovább dolgozzon a tervén.
Aztán egy nagyon fontos és váratlan dolog történt, ami további reménnyel töltötte el Napoleon Hillt. Vettek egy lemezlejátszót. Amikor a gyerek életében először zenét hallott, teljes eksztázisba jött, és kisajátította magának a gépet. Úgy hallgatta a zenét, hogy ott állt a lejátszó előtt, és a fogát belevájta a lemezlejátszó szekrényének szélébe. (ez az 1910-es években volt.) Csak később értették meg a szülők, hogy ezt miért csinálta a fiú. Mert utólag tudták meg, hogy a csontokban terjedhet a hang. Ezután nem sokkal azt is felfedezte az apuka, hogy a fia hallja őt, sőt, egészen tisztán, ha a füle mögötti agyalapjához érinti az ajkát, miközben beszél. Amikor világossá vált, hogy a fia hallja apját, elkezdte átültetni a fia elméjébe a hallás és beszéd utáni vágyat.
A fiú hallási és beszédképességeibe befektetett fáradhatatlan törekvés 7 éves korában jelentkezett először. A fiú kérlelte a szüleit, hogy hadd menjen el a bátyjával újságot árulni. A szülők persze nem engedték el, mert aggódtak, hogy baja esik azért, mert nem hall rendesen. Ebbe nem nyugodott bele Blair, és kezébe vette a dolgot. Kimászott a konyhaablakon, és elindult újságot árulni. Totál egyedül. Mire a szülők este hazaértek, a fiú már ágyban feküdt, aludt, de a markában szorongatta a megkeresett kis pénzét. Nem kuksolt otthon tétlenül, nem süppedt bele az állapotába. Annyira jól sikerült az apja projektje, hogy fantasztikus önbizalomra tett szert a fiú. Számára nem voltak lehetetlenek.
A kis süket Blair kijárta az általános iskolát, a középiskolát és a főiskolát úgy, hogy nem hallotta a tanárait, hacsak azok nem kiabáltak hozzá közvetlen közelről. Sosem járatták süketek iskolájába, és nem engedték, hogy megtanítsák neki a jelbeszédet. Eltökélt szándékuk volt, hogy a fiuk teljes értékű életet fog élni, és normális gyerekekkel kell kapcsolatot teremtenie. Végig kitartottak, annak ellenére, hogy ez persze sokszor heves vitákkal járt az iskola vezetőivel.
Középiskolában kipróbált egy elektromos hallókészüléket, de nem segített rajta. Mint kiderült azért nem, mert a gyereket hatéves korában megműtötték a feje bal oldalán, és kiderült, hogy semmilyen nyoma nincs hallószervnek.
A főiskolán azonban egy olyan esemény történt, ami a fiú további életét teljesen megváltoztatta. Kapott egy újfajta hallókészüléket, amit kipróbálásra küldtek neki. Mivel a hallókészülékekkel már volt rossz élménye, nem próbálta ki elsőre. Végül csak elővette, feltette a fejére, és életében először, normálisan hallott!
Ezen annyira megörült, hogy rögtön rohant a telefonhoz, és felhívta az anyját, és életében először tökéletesen hallotta az anyukája hangját. Az iskolában szintén tisztán hallott mindent.
Annyira boldog volt, és annyira mély hálát érzett a hallókészülék gyártója iránt, hogy legyártották a gépet, és ő kapott egyet, hogy levelet írt a hallókészülék gyártójának, amiben lelkesen leírta az élményét. A levél olyan hatást váltott ki a cég vezetőségében, hogy meghívták New Yorkba. Miközben körbevezették a gyárban, hirtelen ötlete,ihletése támadt. Arra gondolt, hogyha el tudná mesélni a megváltozott világának a történetét, akkor megsüketült emberek millióinak tudna segíteni, hogy az életben jobban boldoguljanak. Akkor és ott elhatározta, hogy az élete hátralevő részét a nagyothallók szolgálatának fogja szentelni. Kielemezte a hallókészülék gyártási folyamatát, egy komplett tervet állított fel annak értékesítésére, és hogyan tudnák azt minél több nagyothallóhoz eljuttatni. A cégnél azonnal állást kínáltak neki, hogy megvalósíthassa tervét.
Mit vonhatunk le ebből a fantasztikus történetből?
Fizikailag képtelenség volt, hogy a fiú valaha is halljon, mert nem alakult ki egyáltalán hallószerv.
Ennek ellenére volt valaki, aki égő vággyal akarta, hogy a fiának normális élete legyen, és emellett mindvégig kitartott, még akkor is, amikor a környezet teljesen más véleményen volt.
Hitt benne, hogy a fia képes lesz arra, hogy normális életet éljen, tisztán halljon, és tudjon másokkal kommunikálni.
A fia hitt az apjában, és mivel születése óta állandóan arra volt programozva, hogy ő erős, hatalmában áll az életét megváltoztatni, minden nehézségben benne rejlik a vele egyenértékű siker csírája, volt önbizalma és önbecsülése, és így nem állt a természet útjába, hogy az el tudja végezni azt, ami egyébként lehetetlen volt.
Szeretettel ölellek,
Lux Boros Kata